Az intézmény bemutatása
1.1.Település
Mindszentgodisa a Dél–dunántúli régió települése, Baranya megye északi részén helyezkedik el, a
megyeszékhelytől 35 kilométeres távolságban. A közelben Sásd, mint kisebb város, valamint Komló,
Dombóvár, Kaposvár és Pécs, mint nagyobb városok találhatók. A község a Zselic keleti mezsgyéjén
található hosszú völgyben fekszik. Elhelyezkedéséből kifolyólag jelenleg a KSH szerint a halmozottan
hátrányos helyzetű települések közé sorolható a falu.
A mai Mindszentgodisa Felsőmindszent és Godisa egyesítéséből jött létre 1977. április 1–jén, majd
1979–ben csatolták hozzá a szomszédos Gyümölcsényt. Így összes területe 22,97 km².
A falu határában lévő, több hektáros földek kedvező adottságúak a mezőgazdaság számára. A helyi
önkormányzat birtokában is van néhány terület, melyen gyümölcsös, szőlő ültetvény és szántó található.
A község az 1800–as évektől kezdve körjegyzőségi székhely volt és még jelenleg is az. Ide tartozik
Kishajmás, Kisbeszterce és Bakóca települések is.
A településen szerveződött Roma Nemzetiségi Önkormányzat és Német Nemzetiségi Önkormányzat is.
A Mindszentgodisai Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések igen sokrétűen tagozódó
mikro társadalommal rendelkeznek, mely az 50–60 éves múlttal magyarázható. A múltat tekintve,
többféle tevékenység folytatása volt jellemző.
A múlt század közepe táján megindult komlói szénbányászat fejlesztés, valamint a pécsi szén– és
uránbánya, vonzotta más tájakról a munkaerőt, melynek egy része aztán itt telepedett le. A
hagyományosan mezőgazdasági jellegű lakosság összetétele átalakult.
Ebben az időszakban kezdődött a cigány családok betelepítése a faluba. ’70–es években a falu
tanácstitkárának kezdeményezésére, minden családot betelepítettek Gály–kútról az akkori Godisára,
ahol Újtelep néven egy lakóövezetet jelöltek ki nekik. Itt házaikat már téglával és sárral építették meg.
A telepre földes út vezetett, sem víz, sem villanyvezeték nem volt.
Állattartással és gazdálkodással foglalkoztak. A férfiak Komlóra a bányába jártak dolgozni. A nők közül
néhányan eljártak Sásdra, ház körüli munkákat vállaltak. Ők az erdőn keresztül, gyalog mentek, ami
néhány kilométert jelentett. A gyermekekre addig a nagyszülők, családtagok vigyáztak.
Óvoda ekkor még nem volt. Godisán, csak iskola. A gyermekek sokat játszottak az erdőben, patakban
vagy éppen az utcán. Amelyik felnőtt éppen arra járt, az figyelt a gyermekekre. Egy családként óvták
egymás gyermekeit.
Volt a faluban, bolt, kocsma. Ők boltba nagyon ritkán jártak, mert amit otthon megtermeltek, felneveltek
és elkészítettek azt fogyasztották. A kenyeret is ők sütötték /még többen a mai napig is, amit „punyának”
neveznek. Kályhában készítették, a rőzsét az erdőben gyűjtötték. Még mindig a Gály–kúti forráshoz
jártak vízért.
Az erdőben azóta nyoma sincsen annak, hogy ott valaha egy „nemzetiségi család”élt.
szennyvízrendszereket építettek ki.
A lakosság létszámának változása
A településen a 18. század második felétől németek kezdtek letelepedni mindkét falurészben. A
korábban elnéptelenedett Godisa is ekkor újra benépesült.
A község a fogyatkozó lélekszámú kistelepülések közé tartozik. A település társadalmi összetétele
meglehetősen vegyes.
A 2011–es népszámlálás során a lakosok
• 92,7%–a magyarnak, 14,6% cigánynak, 6,2% németnek vallotta magát (7,1% nem nyilatkozott)
A vallási megoszlás a következő volt:
• római katolikus 61,6%, református 3,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,6% (15,6%
nem nyilatkozott). A felmérés óta, ilyen jellegű friss adatok még nincsenek.
Mindszentgodisa területén napjainkban 833 fő (2019. január 1–i adat) él. Az időskorúak aránya jelentős.
A lakosságszám csökkenése évek óta igen figyelemre méltó. A falu területe alapvetően magyar lakta
település, melyből a roma származású 45 %, németajkú 4 %.
A lakosság száma évről évre csökken. Ennek oka az idős lakosság elhalálozása, valamint a fiatalok
elvándorlása. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján új lakos a faluba csak néhány költözött. A
lakosságszám csökkenése 2000. év óta igen figyelemre méltó, 21 %–os.
Tömeg (közösségi) közlekedés
A fiatal lakosság, képzettségtől függetlenül, jelenleg a közeli városokban (Sásd, Komló, Pécs,
Dombóvár) találhat magának munkalehetőséget, a városba való eljutás azonban a rossz
tömegközlekedés miatt, nehézségeket jelent.
A vasútállomás a falutól 4 kilométerre van, így ez a fajta közlekedési mód is problémát jelent.
Mivel a településen a közösségi közlekedést a Volán buszok megléte jelenti, 3–3 pár buszjárat biztosítja
(reggel, délben, este). A családok többségének van személyautója, de ez nem a jómódot jelenti, inkább
a szükségét mutatja.
Munkalehetőségek a településen (elérhető távolságban)
A bányák bezárása, a mezőgazdasági termelőszövetkezet megszűnése, illetve az újonnan létrejövő
kisgazdaságok gépesítése és az elaprózott birtok méret nem teszi lehetővé külső foglalkoztatást.
Birtokaikat maguk művelik. A fokozatosan létrejövő birtok koncentráció sem hozott jelentős többlet–
foglalkoztatást, mivel az új közép és nagybirtokok korszerűbb technológiával, nagyobb teljesítményű
gépek beszerzésével minimalizálták az élő munka igényt.
A felszabaduló falusi munkaerőnek csak a képzett részét tudja a helyi lakatosüzem, illetve tudják az új
multinacionális vállalatok foglalkoztatni, többségüknek építőipari vagy mezőgazdasági segédmunka, a
közfoglalkoztatás, a munkanélküliség jutott. A munkanélküliség aránya az összes lakosság arányában
nagyon magas.
Falunkba a humán tőke (egészség, képzettség szintje, versenyképes tudás), valamint a pszichológiai tőke
(munkakedv, előrelátó képesség, az önértékelés, a kommunikációs készség) állapota jelentősen romlott.
A helyzet javulása a jövőre nézve sem várható.
Jövedelem és megélhetési viszonyok
A családok rossz anyagi körülmények között élnek, egy főre jutó átlagkeresetük jóval a létminimum
alatt van. A lakosság jövedelmét két részre oszthatjuk, úgymint munkajövedelmek (munkavállalói
jövedelem) és társadalmi jövedelmekből (nyugdíj, nyugdíj–kiegészítés, munkanélküli–ellátások, családi
pótlék stb.). A családok bevételét túlnyomó többségben a társadalmi jövedelmek teszik ki. Nagyon sok
olyan család van, ahol a havi bevétel még a hónap közepéig sem tart ki. Ekkor kezdik el hitelbe
beszerezni a napi megélhetéshez szükséges dolgokat és ezt a helyzetüket nem tudják megváltoztatni.
Épített környezet: lakóházak
A településen mintegy tíz évvel ezelőtt épült új ház, azt megelőzően a nyolcvanas évek végén, a
kilencvenes évek elején. Néhány házat felújítottak belülről (8–10), s néhányat kívülről is (tető átrakás,
vakolás).
A településen túlnyomó többségében idősek laknak, akik már nem áldoznak a házak felújítására. Több
ház romos. Sok házat egyáltalán nem laknak, ez főleg a főutcán zavaró, mert a település építkezési
gyakorlata a szalagtelkes település, mely esetében a házak egymás mellett sorakoznak utcásfaluként.
A családok nagyon kevés pénzt tudnak az ingatlanok felújítására fordítani, viszont manapság a
gyermekes családok az állami támogatásokat kihasználva, próbálnak itt helyben nagyobb, jobb állapotú
ingatlanhoz jutni. Több házon is látható az eladó felirat, de a munkahelyek hiánya, a rossz közlekedés nem teszi túl
vonzóvá Mindszentgodisát.
Épített környezet: középületek
A helyi középületek állapot sem kielégítő. A Művelődési Ház ugyan kívülről, pályázat keretein belül fel
lett újítva, de a belső tér még mindig nagyon elavult. Az ablakokra, a fűtés korszerűsítésére stb. pályázat
kiírását várják, mert önerőből a falu költségvetése nem tudja finanszírozni. A godisai falurészben egy
kicsit jobb a helyzet, mert a Könyvtár egy épületben működik az orvosi rendelővel és a felújításuk
majdnem egyidőben zajlott.
De a többi középületre elmondható, hogy ráférne a felújítás pl. Godisán a közösségi tér.
Egészségügyi ellátás
A háziorvos Mindszentgodisán rendel, de a godisai településrészen is van heti egy alkalommal
háziorvosi rendelés. A jövőben az orvosi ellátás is problémát fog okozni, ugyanis a háziorvos már most
is nyugdíj mellett dolgozik és egy éven belül feladja a praxisát. Helyette sajnos még kilátásban sincs
másik orvos. Eddig ő biztosította, hogy az emberek helyben be tudják szerezni gyógyszereiket, de a
patikát, amit a doktor úr üzemeltetett, rajta kívülálló okokból megszüntették, így az embereknek a
legközelebbi gyógyszertár Sásdon van, ahova utazni kell és az utazáshoz pénz kell, így ebben a
helyzetben ismét egy problémát tárhatunk fel.
Legközelebbi rendelőintézeti ellátás Dombóváron és Komlón van. Fogorvosi ellátásban, a közelben
Sásdon részesülhetnek az emberek.
Köznevelési intézmények
Helyben szociális alapellátás intézménye az óvodához intézményegységként kapcsolódó Mini
Bölcsőde, köznevelési intézmény az óvoda és az általános iskola. Viszont mindegyik más–más
településrészen helyezkedik el, a bölcsőde és az óvoda a godisai, az iskola a mindszenti falurészben. Az
óvoda jó kapcsolatot ápol az általános iskolával. Gyakran látogatja meg a leendő elsős tanító a
nagycsoportos gyermekeket és a gyermekek a nevelési év folyamán többször mennek iskolalátogatásra.
A gyermekek utaztatását az óvodától az iskoláig az önkormányzat falubusszal oldja meg.
Szociális ellátás
Helyben van védőnői, valamint családsegítő szolgálat. Szükség esetén, ezen szakemberek segítik az
óvodás gyerekeket és a szülőket. Probléma észlelésekor esetmegbeszéléseket tartunk.
A családsegítő szakemberrel közösen segítjük a családok életvezetési, nevelési problémáinak kezelését.
Egymást segítve, közösen látjuk el a gyermekvédelmi feladatokat, prevenciót.
A védőnőtől a gyermekek és szülők egyaránt tanácsokat kapnak a gyermekek egészségvédelmével,
egészségmegőrzésével, egészség tudatos életmód alakításával kapcsolatban.
Kulturális intézmények
Helyben sajnos kulturális intézmény nincs, így meg kell szervezni a gyermekek kulturális programokra
való utazását. A gyermekek számára buszt bérelünk, mellyel a közeli nagyvárosokba juttatjuk el őket
egy–egy bábelőadásra, színházi előadásra, hangversenyre stb.
A kulturális programok sokrétűbben épülnek be az óvodák helyi pedagógiai programjába, és ebből
adódóan az óvodánk egyre tudatosabban veszi igénybe a kulturális intézmények küldetéséből fakadó,
nevelést segítő programokat.
Kereskedelmi szolgáltatások
Kereskedelmi szolgáltatások a településen a bolt és az italbolt. Az italbolt használata a családokra
gyakran olyan terhet ró, hogy anyagi és/vagy lelki nehézségek alakulnak ki, és ebben az esetben
általában a családban lévő gyermek lesz a károsult.
A boltban sokszor előfordul, hogy nem csak a mindennapi élelmiszereket szerzik be (hanem dohány,
ital), ez a családokra komoly terhet ró.
Lakosság nemzetiségi összetétele
A település nemzetiségi összetétele meglehetősen vegyes. A körjegyzőség területe alapvetően magyar
lakta település, melyből a roma származású 38 %, németajkú 4 %, szlovák származású 1%. A roma
származású emberek, és az oláh népcsoporthoz tartoznak, a beás nyelvet beszélik.
Település nevezetességei
A településen kisebb nevezetességek találhatók, melyeket a családok ismernek és igény szerint
látogatnak pl. katonai emlékmű, Tóth–forrás, templom, parókia. A parókián három állandó kiállítás
található, a német nemzetiségi szoba–konyha, a retró iskola és a plébánia állandó kiállítása.
Hagyományápolás
A faluban a hagyományápolást a két intézmény közreműködésével valósítják meg. Az ünnepeket
(karácsony, október 23. március 15. ) az általános iskola diákjainak műsora színesíti a Művelődési
Házban. Az óvodások a szüreti felvonulás hagyományát adják tovább.
Hagyomány ezen kívül, a godisai falurészben évente megrendezendő Roma nap, valamint a
mindszentgodisai parkban megrendezésre kerülő falunap.
1.2.Óvoda
Mint látható az előbbiekben a mai Mindszentgodisa eredetileg két község volt, Felsőmindszent és
Godisa. A jelenleg működő óvoda elődjei is ehhez a két településhez kapcsolhatók.
elhelyezést biztosítottak a gyerekek számára. Mindkét óvoda egy–egy osztatlan csoporttal működött,
kezdetben félnapos rendszerben.
1974.–től vezették be az egész napos rendszerű ellátást, mely az étkeztetés bevezetését is jelentette, ettől
kezdve a Felsőmindszenten működőt I. sz. a Godisán működőt II. sz. Napköziotthonos Óvoda névvel
különböztették meg. Ekkor még mindkét intézmény az Általános Iskola tagintézménye volt.
2007. október elsejével a két óvodát a fenntartó összevonta, jelenleg Mindszentgodisai Óvoda néven, az
intézmény 2015. szeptemberétől három csoporttal működik. A két csoport osztatlan óvodai, a harmadik
2018. augusztus 31–ig egységes óvoda–bölcsődei csoport volt.
2018. szeptemberétől három osztatlan csoporttal, illetve a gyermekek összetételétől függően részben
osztott csoportokkal működik.
Az épület a falu központi területén helyezkedik el, egy csendes kis utcában, környezete jól szolgálja a
gyermekek biztonságos óvodai életét. Környezete optimális, minden oldalról jól megközelíthető,
csendes hely.
2021.szeptemberétől újra két óvodai csoporttal, a bölcsőde megépülésével, mini bölcsődei csoporttal
működik.
Az épület jellemzői, infrastruktúra
Az óvoda épületét 1929–ben építették családi háznak, s 1974–ben alakították ki óvodának.
Ekkor még folyóvíz nem volt benne, a kézmosás műanyag tartályból történt, és az udvaron álló két kút
vize sem volt fogyasztásra alkalmas. A WC–t is az udvaron alakították ki. A víz bevezetése 1980–ban,a
fűtés korszerűsítése 1990–ben történt.
2007–ben, mikor a két óvodát összevonták, az összevonás szükségessé tette az épület bővítését,
átépítését, kialakítottak egy újabb csoportszobát és fejlesztőszobát, nagyobb öltözőt, vizesblokkot,
gyermekfürdetőt, vezetői irodát építettek hozzá.
2015. augusztus–október hónapokban épült az új 60m2 – s tornaszoba, melynek építése tette lehetővé a
gyermeklétszámhoz szükséges harmadik csoportszoba létrehozását.
Az óvoda belső környezete, a helyiségek bútorzata, felszereltsége
Az intézményben három csoportszoba, tornaszoba, ebédlő, a gyermeklétszámnak megfelelő nagyobb
mosdó, öltöző, a kisebb foglalkoztató szoba és az egyéni fejlesztésre is alkalmas közlekedő vagy előtér
található ezen kívül a kiszolgáló helységek.
Az öltözőként is szolgáló folyosó tágas, elfér benne a megfelelő számú öltözőszekrény, fogas. A
mosdókagylók és a WC–k száma is megfelelő.
A csoportszobák felszereltsége kielégítő. A bútorzat jól szolgálja a kényelmes rakodás lehetőségeit.
Csoporttermeink több funkciót töltenek be, mind a játék, az étkezések, pihenés színterei, viszont a
mozgásos tevékenység megszervezése a tornaszobában történik.
Játékok, fejlesztő eszközök
Mindhárom csoportban megfelelő számú képességfejlesztő illetve társas játék van. A barkácsolás
eszközei is biztosítottak. Év közben csak néhány aktuálisan szükséges eszköz pótlására van szükség. A
rendelkezésre álló játékok és eszközök használata napi szinten biztosított.
A gyermek testméreteinek megfelelő bútorok, játékok, mozgásfejlesztők és egyéb eszközök biztosítása
megfelelő, könnyen hozzáférhetőek.
A gyakorlójátékhoz megfelelő számú játékeszköz van mindhárom csoportban, a mozgásfejlesztő
eszközök vannak ugyan túlsúlyban, de a csoportok között lehet cserélni a hiányzó eszközöket.
A szerepjáték eszközeiből nagyon sok hiányzik, illetve hiányos, s nagyon sok van, mely már nem
esztétikus, kopott, nem motiválja a gyerekeket az adott játéktevékenységre, ezek cseréje folyamatos.
Az óvoda külső környezete: udvar, kert
Az intézmény udvara két egymástól jól elválasztott részből áll: a füves, gyepes és a térkővel lerakott
részből. A térköves udvarrész lehetővé teszi a szabadban való tartózkodást közvetlenül az esők után is.
Az óvoda udvarán már csak azok a játékok találhatók, melyek bevizsgáltak, engedélyezettek, bővítésük
folyamatosan történik.
Az udvar jelenlegi felszereltsége homokozó, hinta, mókuskerék, mezítlábas taposó ösvény, rugós
játékok, forgó és mérleghinta, babaház, kötél–mászó torony. Ezen túl futóbiciklik és műanyag motorok
is biztosítottak a gyermekek számára. A térkövön felfestett közlekedési pálya van, továbbá raklap bútort
is készítettünk a gyermekek számára.
Jelenleg az óvoda nem rendelkezik kerttel, de csoportonként van magaságyás, melyek lehetővé teszik a
gyerekek számára a kerti munkákkal való ismerkedést.
IKT eszközökkel való ellátottság: pedagógusoknak, gyermekeknek
A munkához szükséges technikai eszközök, számítógép, fénymásoló, cd lejátszó, projektor stb.
biztosítottak.
Minden óvodapedagógus számára biztosított egy laptop, mely a mindennapi munkavégzésüket jelentős
mértékben megkönnyíti.
Az óvodában használható digitális eszközöket célszerűen használjuk a megfelelő időben, korlátozott
időtartamban.
Személyi feltételek
• pedagógus
A fenntartó által meghatározott pedagóguslétszám biztosított, megfelelő végzettséggel és
képzettséggel.
Jelenleg egy fő rendelkezik közoktatás– vezető szakvizsgával, egy fő egyetemi pedagógia
szakos tanári végzettséggel, egy fő tanítói diplomával ember és társadalom műveltségi területen.
A pedagógus továbbképzési kötelezettségüket időarányosan teljesítik a pedagógusok.
• NOKS dolgozók (nevelő munkát segítők)
A dajkák száma két fő.
Két fő közfoglalkoztatott segíti a nevelőmunkához szükséges feltételek megteremtését,
elsősorban takarítói, konyhai tálaló munkakörökben.
Az óvoda létszámmutatói
Csoportok száma, csoporton belüli létszám, eljáró, bejáró gyermekek
Az intézmény két óvodai csoporttal dolgozik jelenleg, a gyermekek létszáma az elmúlt három év
tekintetében csökkenést mutat. Ez főleg az alacsony születésszámmal magyarázható, mert ugyan több
gyermek él külföldön (a felvételi körzetben van az állandó lakóhelye), a szülők elvándorlása miatt, a
csökkenő létszámot nem ők okozzák. Már nem jellemző a gyermekeket másik óvodába vivő szülői
magatartás sem. Ugyanakkor növekvő tendenciát mutat a felvételi körzeten kívülről érkező gyermekek
száma.
A bejáró gyermekek száma változó, a kicsi településekről egyre kevesebb gyermek érkezik (ott is
csökken a születések száma).
Megállapíthatóan nő az SNI gyermekek száma, feltűnően magas az érzékszervi fogyatékos gyermekek
jelenléte (hallás, mozgás).
Az óvoda szervezeti működése
Az óvoda működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési
szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §–
ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az
óvoda szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket
jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél– és
feladatrendszerek, tevékenység–csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és
hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
Az intézmény jellege: többcélú intézmény, az óvodai nevelésen kívül bölcsődei és étkeztetési
feladatokat is ellát. Fenntartója társulás.
Az óvoda eredményei
Az eredményeket elsősorban a szülők visszajelzései adják. A szülők az intézményben használt nevelési
módszerekkel elégedettek. Az elégedettségmérés rendszeres az intézményben.
Az óvoda 2018.–tól az Oktatási Hivatal Módszertani Központja.
Zöld Óvoda cím elnyerése 2020–ban.
Pályázatok, innovatív törekvések
Az intézmény részt vesz kiemelkedő pályázatokban. Korábban az un. IPR programban, illetve a
kompetencia alapú nevelés bevezetésében vett részt.
Jelenleg az
• EFOP–3.9.2–16–2017–00044 a Humánkapacitások fejlesztése a Hegyháti járásban, illetve a
• EFOP 3.1.3–16–2016–00001 Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések
támogatása projektekben vesz részt.
Ezen projektek fenntartási időszaka jelenleg is tart.
Továbbá olyan módszertani megoldásokat keres, melyek koherensek az intézményt használó gyermekek
igényeivel: Így Tedd Rá!. Zöld Óvoda, Biztonságos Óvoda
1.3.Szociokulturális környezet
A helyi társadalom összetétele
A települések társadalmi összetétele meglehetősen vegyes. A bányák bezárása, a mezőgazdasági
termelés iparosodása miatt a munkanélküliség aránya az összes lakosság arányában nagyon magas. A
telepen élő emberek körülbelül 5%–a dolgozik munkahelyen, a többi munkaképes ember
közfoglalkoztatott vagy szociális segélyből él.
Problémát jelent továbbá a helyi lakosság homogenitása is. Hiányzik a klasszikus középosztály,
rendkívül alacsony számú a képviselőik száma: 16 fő, a teljes lakosság 1,7%–a.
Az ilyen alacsony szinten homogenizálódó települések esetében, valószínűsíthető a fiatalabb korú
lakosság elvándorlása, a település elöregszik. Továbbá, mivel nincs klasszikus középosztály, nincs olyan
réteg, akik életvezetési mintát tudnának nyújtani az itt élőknek.
Roma lakosság a településen
Nagy számban roma nemzetiségűek élnek a településen, az oláh népcsoporthoz tartoznak, a beás nyelvet
beszélik.
Az itt élő roma családok tartalmas múlttal rendelkeznek. Évtizedekkel ezelőtt Gály–kúton, a falu szélén
fekvő erdőben éltek, az akkori „cigány telepen”. Rongyokból, fákból össze tákolt kis sátrakban, több
család társaságában. Állatokat tartottak, forrásvizet fogyasztottak, fát gyűjtöttek. A ’70–es években a
falu jegyzőjének kezdeményezésére, minden családot betelepítettek az akkori Godisára, ahol Újtelep
néven egy lakóövezetet jelöltek ki nekik. Itt házaikat már téglával és sárral építették meg. A telepre
földes út vezetett, sem víz, sem villanyvezeték nem volt.
Jelenleg működik a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, együttműködési megállapodás szabályozza a
kapcsolattartást az óvodával.
Az óvodába járó gyermekek élet– és lakáskörülményei
Az óvodába járó gyermekek kivétel nélkül mindannyian családi házban laknak. Az épület vagy saját
tulajdonú, vagy nagyszülői (nagyszülővel együtt élő) tulajdonú. Nagyszülői tulajdonban lévő házban
21% (3%–os csökkenés), albérletben senki nem lakik (1% csökkenés), saját tulajdonú házban 79% (4%–
os növekedés). Nőtt a saját tulajdonú lakásban élő gyermekek száma és csökkent az albérletben élő
gyermekek száma. A gyermekek saját életterének kérdése évről évre egyre inkább megoldódni látszik.
A gyermekek 47 %–nak van saját szobája, 53 % közös szobát használ. Nőtt a saját szobájú gyermekek
aránya, és csökkent a szülővel élő gyermekek aránya, ez jobb eredmény az előző évhez képest. Mára
már minden házban van fürdőszoba.
Látható, hogy a szülők törekvőek, gyermekeik segítése fontos számukra. Igénybe veszik a társadalom,
a kormány segítségét és gyermekeik számára egy jobb világot alkotnak.
